…..Éppen félév végi leadáshoz készülök a BME Építészmérnöki Karon a Komplex nevű tárgyból. A neve elég kifejező, a feladat, hogy meg kell tervezni egy saját épületet megjelenéssel, statikával, szigetelésekkel, a kivitelezést és a gépészetet is szem előtt tartva, végül az egészet prezentálni kell egy valahány tagú zsűri előtt.

…..Az ember azt hinné, hogy egy építész ösztönösen jól tudja bemutatni az épületét – hiszen a tervezés során már maga az előadás is megszületik. Ha megvan az épület koncepciója, megvan az előadás üzenete, ha megvan a terv grafikája, megvan a bemutató vizualizációja. Tovább »

Régóta vagyok elszenvedője a prezentációs bűncselekményeknek, sok millió polgártársaimmal egyetemben. Meguntam. Változtatnunk kell. Szóval elkezdtem írni egy jogszabályrendszert. ……………..és várom minden áldozat segítségét, jelentkezését akivel szemben követtek már el prezentációs bűncselekményt.

Nézzük akkor az egyes cselekményeket.:-)

.

1.§  Információ túladagolás: Aki egy a rövid távú memória számára befogadhatatlan mennyiségű információt (4-6 infó/dia) megkísérel rövid idő alatt a hallgatósága számára átadni, az az “információ túladagolás” bűncselekményét követi el. Súlyosabban minősül a cselekmény, ha az elkövető Tovább »

Mindig éreztem, hogy a Prezi más, mint minden eddigi prezentációs eszköz.Ma rájöttem, hogy egy mindennél ősibb technikát használ.

.

A “régi”retorika egy csendes titka

Az ókori szónokok képesek voltak akár 6-8 órán keresztül úgy beszélni, hogy közben nem vesztették el a fonalat, tartották a logikai ívet. Mi volt a titkuk? Még csak laptopjuk, vagy papírjuk sem volt, semmi amire rögzíthettek.  Akkor hogyan?

A titok nyitja a “verbális építészet”. A szónok úgy képzelte el a beszédet, mint egy épület, melynek minden helységét bejárja a beszéd alatt. Ez a vizualizációs módszer segítette őt abban, hogy tartsa a struktúrát, hiszen egyik szobából a másikba csak egy folyosón (pl. összekötő mondatok) lehet átjutni és nem ugrálhatunk át falakon, vagy teleportálhatunk:-) Tovább »

A projektorok részét képezik az életünknek, de csak mint szürke eminenciások. Akkor vesszük őket észre, amikor gond van velük. Ennek következtében nem is tudjuk kihasználni minden előnyüket. Pedig van egy olyan fogás, amit én napi szinten használok a projektorok kapcsán.

FREEZE?

A legtöbb projektor-távirányítóján szerepel egy FREEZE feliratú gomb. Ez a legfőbb oka, hogy minden esetben kérem a távirányítót is a projektorhoz.

A gombot megnyomva lefagyaszthatjuk a képernyőt. Ekkor a legutolsó kép marad ott addig, amíg nem nyomjuk meg újra a gombot. Olyan mintha lefényképezné a képernyőt.

Mire tudom használni? Tovább »

Pár hónapja kezdődött. Egy pedagógus konferencián az előadásom után körülnéztem a kiállításon is.  A szemem megakadt egy érdekes technikai eszközön. Megismerve a funkcióit azonnal beleszerettem és kipróbáltam. És az érzés nem maradt viszonzatlan. A múlt héten felkértek, hogy legyek a “tárgy” hazai nagykövete. Hogy mi ez az eszköz? Nehéz egyetlen szóval leírni. Vagyis mégis? A neve: E-beam.

Mire használható?

Meglepően sok mindenre:

• Egy “passzív” ppt prezentációból érdekes, interaktív, közvetlen előadást csinál
• A papírzabáló, rögzíthetetlen flipchartból egy környezettudatos, ugyanakkor visszakereshető/rögzített eszközt varázsol
• Bármilyen képernyőből (TV, Projektor, akár laptop) interaktív táblát hoz létre
• A skype-os beszélgetésekből megosztott képernyőn alapuló videó konferenciát/webináriumot kreál
• Az unalmas laptopon keresztüli szoftver-oktatásból érdekes és követhető előadást produkál.

. Tovább »

Mr. Takahashi programozó. Egyszer felkérték, hogy tartson előadást egy konferencián. Takahashi sosem használt Powerpointot és bármi hasonló programot, csupán szövegeket írt. Nem is vágyott a hírnévre. Ő csak meg akarta úszni, ezért átgondolta mit is tehetne. Végül valami újat és egyedit alkotott.

.

Mit is csinált?

Takahashi csupán szövegeket rakott a diákra. Szokványos szavakat, de hatalmas betűkkel. Az volt a célja, hogy biztosan csak szavakat használjon, hosszú mondatok helyett. Egy oldal maximum 10 betűvel, teljesen kitöltve azt. A hatás meglepő volt. Az embereket teljesen elbűvölte a prezentációja. A következő hónapokban rohamosan terjedt a módszer Japánban és megőrizve a szerény programozó nevét, Takahashi-módszerként vált ismertté. Tovább »

A most induló sorozat célja, hogy pár általam használt gyakorlatot, ötletet adjak át nektek szíves használatra vagy csak a saját készségeitek tesztelésére.

A mai napon egy szókincstesztet tölthettek ki, mely Szabó Katalin: Kommunikáció felsőfokon című könyvéből származik. A könyvet javaslom megvásárlásra mindenkinek.

És a lássuk akkor a tesztet:-)

Szókincsteszt I.

Az alábbi fogalomértelmezések közül válassza ki az egyetlen helyes megoldást. Tovább »

A tegnapi napon egy  érdekes előadó 2 órás gyors-prezentációján vehettem részt (a Fast Business Communication jóvoltából).

Mark Powell  - a Dynamic Presentations című mű szerzője – hitelessé tette számomra a könyvét is. A következő hetekben megosztok a tőle megkapott tudásból pár érdekes dolgot. A mai napon a jó kezdésre vonatkozó modelljét mutatom be.

A modell az ABCD nevet viseli. Abban segít, hogy elkerüljük a sokat látott unalmas kezdéseket és már az elején képesek legyünk profin megragadni a figyelmet. A szokásos angolszász “módi” szerint a négy betű egy-egy szó első betűjét takarja.

A: Attention: Azaz az első mondatokkal ragadjuk meg a figyelmet, legyen valami érdekes, megdöbbentő!

B: Benefit: Mondjuk el, hogy milyen előnye lesz annak, hogy meghallgatják a prezentációnkat!

C: Credibility: Teremtsük meg a hitelességünket!

D: Direction: Mutassuk meg az előadás irányát, következő lépéseit. Tovább »

Mindenkivel előfordult már, hogy csak gyenge minőségben talált meg egy fontos képet az elődásához. Ilyenkor nem egyszerű a döntés, felrakom kicsiben, felnagyítom és akkor vállalom a rossz minőség következményeit, vagy nem  használom.

Van megoldás: a VectorMagic. A program lényege, hogy pixelgrafikus képformátumból (jpg, bmp, gif, stb…) vektorgrafikus képformátumot (pdf, svg, ai, stb…) csinál. Miért jó ez nekünk? Egy kép többet mond ezer szónál (lásd a csatolt képet)

Biztos mindenki tapasztalta már, hogy egy rossz minőségű kép közelről nézve „pixeles”. Az így látható kis négyzetek nem egyebek, mint a számítógép monitor apró képpontjainak a felnagyított másai. Ezt a zavaró effektust egy kattintással eltűntethetjük a VectorMagic nevű csodával. A program automatikusan felismeri a pixeles felület határait és a zavaró négyzetek helyére egy darab hajszálvékony vonalat húz. A vonal két oldalára az annak két oldalán észlelt színek kerülnek. Így egy egészen rossz minőségű képet is megmenthetünk és felhasználhatunk, akár többszörös nagyításban is (prezi.com-os prezentációknál igazán jól jöhet egy ilyen „mentőöv” ).

A program óriási előnye, hogy semmilyen tudást nem igényel. Egyszerűen csak beadjuk a rossz képet és kivesszük a jót.

A próbaverzió itt érhető el:

http://vectormagic.com

Mester Tamás