drprezi.com

Hát igencsak változatos időjárást mutatott a mai TEDx konferencia. Voltak felhők, ragyogó napsütés és pár kellemetlen villám is.

Kezdjük a villámokkal. A technikai háttér elképesztően katasztrófális volt, pedig márciusban minden tip-top volt. Nem tudom a szervezők mennyire voltak ludasak, de az előadók megcserélésétől, a nem működő hangszeren át, egészen a rosszként berakott zenéig mindent láttunk. De Nyisztor Ilona belépő zenéje is belevágott Mányai Csaba utolsó mondataiba. Persze az egész a regisztrációnál indult, ahol a hosszú sorban állás miatt hallottam pár morgó hangot, megjegyzem jogosan. (ezt jövőre pörgősebben kell csinálni)

Összefoglalva, kellemetlenül csapkodtak néha a villámok, de szerencsére nem találtak el komoly dolgot.

Folytassuk a felhőkkel. Tovább »

Nem túl régen mutattam be egy saját checklist-et. Most köszönhetően Szabó Christophe-nak itt egy hosszabb, kicsit más profilú lista is.

Before the event

• Questions to ask to prepare:
  • Who is the audience? Why are they coming?
  • Can organizer provide demographics?
  • Can you look at last year’s programs? Were there reviews of the event on blogs?
  • What are other speakers speaking about?
• Will this be a keynote lecture (more scripted) or small (more interactive)?
• Tovább »

Gyakran látom tréningeken, hogy a Powerpoint beitta magát a résztvevők bőre alá. Reflexből használják sokan. Pedig nem csak a “bulletpoint”-jai gyilkolnak.Hasonló veszélyt hordoz az a működési modell, amikor gondolkodás nélkül ebben kezdjük meg a munkát. A prezentáció készítés legelső fázisában ez a program kifejezetten káros, mert mintákat ad, egyetlen sémában dolgozik. Mit tegyünk hát?

A következőkben bemutatók néhány módszert arra,  hogyan (és mivel) dolgozzunk, mielőtt a prezentációnk a ppt-ben testet ölt.

1. Felejtsd el a gépedet! Az első komoly lépés, ha felállunk a géptől és keresünk egy kényelmes helyet, ahol gondolkozhatunk arról, mit is akarunk előadni. Ez előadónként nagyon különböző lehet. Van akinek egy jó kávétól, van akinek egy szép tájtól indul be a gondolkodása. Lényeg a távolság. Nekem például sokszor a vezetés és a porszívózás  teremti meg ezt a közeget. Tovább »

Malcolm Gladwell legújabb könyve szerint („Kivételesek”) a profivá váláshoz 10.000 óra gyakorlásra van szükség. (10 évig napi 8 órában )

Egy prezentáció esetében kevesebb is elég, de vajon mennyi kell? Kell egyáltalán gyakorlás, vagy bízhatunk magunkban? A gyakorlás már garancia a sikerre?

Nézzük meg ezt a témát kicsit közelebbről!

Az utolsó kérdéssel kezdem. A gyakorlás egyáltalán nem garancia a sikerre. Tapasztalataim szerint nem a gyakorlás ténye maga a fontos, hanem a megfelelő módszerekkel és fókuszpontokkal elvégzett gyakorlás, vagyis annak minősége.

A tudás maga nem garancia a sikerre és ezt néha elfeledjük, mikor rutinból, a biztos szakmai tudásunkra alapozva adunk elő. Az üzenetek tiszta kommunikálása, a láthatatlan kapcsolat megteremtése a hallgatósággal mind-mind a megfelelő gyakorlás eredménye.

A jó gyakorlás legnagyobb ellenfele tehát a rutin, tudás, önbizalom. Ha érzed, hogy ismered a témát és rutinos előadó vagy, akkor a gyakorlás sokszor teljes egészében elmarad.

De mit gyakoroljunk?
Tovább »

Gondolkoztál már azon, hogy mi marad meg a közönségben egy-egy Powerpoint prezentáció után?

Ha sok szöveget, hosszú vázlatot vetítettél, bizonyára nem sokra. Prezentációd sokkal hatékonyabb lesz, ha egyszerű stílust választ. Ha mindenki ugyanolyan sima, fényezett és tökéletes stílust alkalmazna, minden prezentáció egyformán nézne ki. Ha szemben az átlaggal, valami egyszerűt választasz, kitörhetsz a PowerPoint vizuális unalmából, és emlékezetessé teheted szereplésedet. Ez a könyv a Ne vetíts vázlatot! módszert mutatja be, amellyel könnyen és gyorsan készíthetsz – és adhatsz elő – olyan prezentációkat, amelyek minden szava megmarad a hallgatóságban.

Engedd szabadjára a bemutató mögötti történetet – és felejtsd el az unalmas felsorolásokat! Cliff Atkinson, a kommunikációs szakértő lépésről lépésre vezeti végig az Olvasót három lépésből álló új módszerén, amelynek alkalmazásával a bemutatókkal nagyobb hatást lehet elérni. A klasszikus elbeszélési technikák és a vizuális közlések együttes alkalmazásával gazdag és figyelemfelkeltő bemutatók készülhetnek. Ha a legfontosabb dolgokat másképp írjuk fel és adjuk elő, így az ötletek gyorsan életre kelnek.

Összpontosítás: Hogyan lehet a legjobb ötleteket kiszűrni, és egyszerű, hatásos kísérőszöveggel előadni? Magyarázat: A diavetítéssel illusztrált ötletek a mondanivaló és a vizuális elemek megfelelő keverékét hozzák létre.

Figyelemfelkeltés: A diák szövegének felolvasása helyett érdemes kapcsolatot teremteni a közönséggel – és még hatásosabb bemutatót tartani.

dr. Z

Nehezen találsz megfelelő idő arra, hogy felkészülj a prezentációdra?

Következzék néhány ötlet, ami segíthet:

1. Állj neki idejében! Amint megtudod a prezentáció idejét, tervezd meg azokat az időpontokat, amikor csak ezzel foglalkozol. Tervezd meg a fő üzeneteket és az ezt alátámasztó felépítést. Ha idejében megteszed ezt, akkor lesz időd a megfogalmazottak finomítására és pontosítására még az előadás előtt.
2. Ha megvannak az alapok (üzenetek, felépítés és tények), akkor próbáld el és időzítsd be az előadásodat! Ez biztosítja számodra, hogy nem készítesz több anyagot és nem ölsz bele több energiát, mint ami szükséges.
3. Nem kell tökéletesnek lenned és arra fektetned a sok energiát, hogy minden kérdésre megalkosd a választ előre. Ne azt próbáld el, hogy minden szó a helyén legyen, vagy te légy a téma koronázatlan királya. A fontos, hogy a váz és üzenetek legyenek meg a fejedben, ez biztosítja majd hitelességet is.

Raymond Hull műve az egyik kedvencem, mert kommunikációs szakkönyvhöz képest kíméletlen logikával és mintaszerű fegyelmezettséggel mutatja be azt, hogyan készüljünk fel egy nyilvános beszédre és hogyan tartsuk meg azt sikeresen. Külön haszon az olvasónak, hogy a fejezetek végén a szokásos tankönyvi összefoglalók mellett sok egyénileg is kipróbálható feladat található. A könyv egyik csúcspontja Antonius, Ceasar temetésén elhangzott beszédének elemzése. A könyv kissé tankönyv jellegű; ha nem csak sztorikat akarunk, hanem jól használható és azonnal beépíthető tanácsokat, akkor mindig a polcunkon kell lennie a kötetnek. Aki prezentációs készségeit kívánja fejleszteni, annak ez a könyv jó kiegészítője a Pease házaspár általunk is ajánlott könyvének, mert míg Alan és Barbara Pease könyve inkább a kommunikációról, addig Hull könyve az előadások megszerkesztéséről szól.

dr. Z