drprezi.com

A következő pár bejegyzésben egy fontos és mégsem eléggé birtokolt prezentációs mikro-technikát veszünk górcső alá. Sajnos nincs jó magyar fordítása az “elevator speech” kifejezésnek. A szó szerinti “lift-beszéd”-del pedig abszolút nem vagyok elégedett.

.

Hol használjuk? Miért fontos?

Az üzleti életben  nagyon gyakran kell röviden, de figyelemfelkeltően bemutatkoznunk. Legyen szó tárgyalásról, konferenciáról vagy egy egyszerű vacsoráról. Tudjuk, hogy az első 30-60 másodpercben sok minden eldől, néha súlyos milliók. Van, aki jobb ebben a műfajban és valaki azt mondja nagyon gyenge. Pedig szerintem összesen két tényezőn múlik a siker. Az első a tudatosság (felkészülés) a második pedig a rutin. Mindkettő fejleszthető, nincsenek bennük születési előjogok. Számomra az adja a téma egyik aktualitását, hogy elkezdtem dolgozni a BNI nevű üzleti klubbal, ahol minden héten én is be kell, hogy mutassam a cégemet/magamat  60 másodpercben. Eleinte nehéz volt, de jó érzés látnom a saját fejlődésemet. Végül elkezdtem élvezni és másokat is tanítani a témában. Tovább »

A tegnapi napon egy  érdekes előadó 2 órás gyors-prezentációján vehettem részt (a Fast Business Communication jóvoltából).

Mark Powell  - a Dynamic Presentations című mű szerzője – hitelessé tette számomra a könyvét is. A következő hetekben megosztok a tőle megkapott tudásból pár érdekes dolgot. A mai napon a jó kezdésre vonatkozó modelljét mutatom be.

A modell az ABCD nevet viseli. Abban segít, hogy elkerüljük a sokat látott unalmas kezdéseket és már az elején képesek legyünk profin megragadni a figyelmet. A szokásos angolszász “módi” szerint a négy betű egy-egy szó első betűjét takarja.

A: Attention: Azaz az első mondatokkal ragadjuk meg a figyelmet, legyen valami érdekes, megdöbbentő!

B: Benefit: Mondjuk el, hogy milyen előnye lesz annak, hogy meghallgatják a prezentációnkat!

C: Credibility: Teremtsük meg a hitelességünket!

D: Direction: Mutassuk meg az előadás irányát, következő lépéseit. Tovább »

Az első néhány perc, mindig kulcsfontosságú egy előadás szempontjából. Sokan küzdenek vele, hogyan lehet jól elkezdeni egy prezentációt. A következő hetekben megjelenik majd egy sorozat a hatásos kezdés egyes technikáiról és trükkjeiről, de most három egyszerű kérdéssel fogom kezdeni, ami a nyitás tudatosításában segít.

A három kérdés megfogalmazása segít a pontos nyitás megvalósításában, abban hogy még jobban átgondoljuk az előadás miértjeit.

1. Miről fogsz beszélni?

Próbáld meg egyetlen mondatban megfogalmazni az előadásod témáját. Ez néha önmagában is komoly feladat, de ha megvan sokat segít az előadás nehéz perceiben. Nekem olyan mintha meglenne a kikötő, ahova tartunk a vitorlázás közben.

2. Miért figyeljen rád a hallgatóságod?

Az előadás a hallgatóságnak átadott üzenetekről szól. Miért éri meg nekik odafigyelni rád? Próbáld meg összeszedni az érveket emellett és közben gondold át, ezeket megvalósítja-e az előadásod. Ha elsőre nem találsz, akkor sincs gond. Gondold végig, hogy mik lehetnek ezek.

3. Miért TE beszélsz nekik erről?

A pozicionálás (ethos megteremtése) fontos része a nyitásnak. Fogalmazd meg, miért Te adod elő ezt a témát. A tapasztalatod? A tudásod? Vagy valami más? Ha megvan, akkor nyugodtan mond is ezt el az előadásod legelején. Ezáltal már az elején szélesre tárhatod a hallgatóságod befogadási terét.

.

Három egyszerű kérdés, három válasz. Szerintem megéri a ráfordított néhány percet, mert élesíti a prezentációnk nyitását.

dr. Z

2300 évvel ezelőtt Arisztotelész megírta a titkát annak, hogyan legyünk meggyőző előadók. Ez a titok, azóta is alapjául szolgált számtalan könyvnek, amely ebben a témában megjelent. Érdemes tehát közelebbről is megismerkedni azzal, hogy vajon mit is takar ez a titok?

A válasz három szó: ETHOS-PATHOS-LOGOS

De mit is jelent ez a három szó? Egyszerűen megfogalmazva a következőket:

¤  Ethos: az előadó hitelessége, jelleme

¤  Pathos: érzelmi kapcsolat a közönséggel

¤  Logos: logikus érvelés

Ez a három együtt képezi a meggyőzés varázsát. Más szóval ezek az alapvető tulajdonságok kell, hogy jellemezzék a beszédet, mielőtt azt a hallgatóság befogadja.

De tegyünk egy ellenpróbát!

Tovább »