drprezi.com

2300 évvel ezelőtt Arisztotelész megírta a titkát annak, hogyan legyünk meggyőző előadók. Ez a titok, azóta is alapjául szolgált számtalan könyvnek, amely ebben a témában megjelent. Érdemes tehát közelebbről is megismerkedni azzal, hogy vajon mit is takar ez a titok?

A válasz három szó: ETHOS-PATHOS-LOGOS

De mit is jelent ez a három szó? Egyszerűen megfogalmazva a következőket:

¤  Ethos: az előadó hitelessége, jelleme

¤  Pathos: érzelmi kapcsolat a közönséggel

¤  Logos: logikus érvelés

Ez a három együtt képezi a meggyőzés varázsát. Más szóval ezek az alapvető tulajdonságok kell, hogy jellemezzék a beszédet, mielőtt azt a hallgatóság befogadja.

De tegyünk egy ellenpróbát!

Meg tudja-e Önt győzni egy olyan előadó:

¤  akik nem hiteles Önnek?

¤  aki negatív érzéseket kelt Önben?

¤  aki logikátlanul, összevissza beszél?

Ha a válasz NEM, akkor érdemes továbbolvasnia ezt a cikket, megismerve a három fogalom tartalmát.

Ethos

Ahhoz, hogy a közönség elfogadja, amit mond, hitelesnek kell lennie számukra.

A hitelesség felépítésének több összetevője van:

¤  Tisztelik Önt a hallgatói?

¤  Úgy gondolják, hogy megfelelő a személyisége?

¤  Szavahihetőnek tartják?

¤  Szakembernek tartják-e Önt abban a témában, amiről beszél?

Ne feledje, az kevés hogy ön hiteles forrásnak tartja magát. A közönségének kell tudnia! Az Ethos mutatja, hogy milyen mértékben fogadja el Önt a közönsége hitelesnek.

Pathos

Pathos az előadás közönségre gyakorolt érzelmi hatásának mértéke.

¤  Ébresztenek-e a szavai a közönségben olyan érzéseket, mint: szeretet, félelem, szimpátia?

¤  Ébreszt-e bennük a megjelenése irigységet, szánalmat, büszkeséget?

¤  Egy a versenyről adott jellemzése gyűlöletet, megvetést?

Érzelmi kapcsolatot sokféleképpen kiépíthet az előadó, persze leginkább ismert módszer a sztorizás. Egy sztori, anekdota vagy hasonlat gyakran azzal a céllal hangzik el, hogy összekapcsolja a mondanivalónk lényegét egy, a közönségből kiváltott érzelmi reakcióval.

Logos

Logos a logikai érvelést jelenti.

¤  Van értelme annak, amit mond?

¤  Tényekre, statisztikákra és bizonyítékokra alapozza a mondandóját?

¤  A módszer, amit kínál elvezet az Ön által ígért eredményhez?

Melyik a legfontosabb? Ethos? Pathos? Logos?

Tegyük fel, hogy két előadó beszél egy új céges stratégiáról.

¤  Az első előadó – egy próbaidős, frissen végzett egyetemista – hibátlanul előadja az „A” stratégiát, ami mind logikailag mind érzelmileg hatásos.

¤  A második előadó – egy sikeres cégvezető – mond egy unalmas beszédet a „B” stratégiáról.

Melyik beszéd a hatásosabb?

1. A cégvezető előadása hatásosabb-e azért, mert ő a hitelesebb? (Ethos)

2. Bert Decker a You’ve Got to Be Believed to Be Heard című könyvében azt mondja, hogy az emberek az érzelmekre vevők, és azokat próbálják tényekkel megerősíteni (Pathos).

3. A jól felépített beszéd művészi hatása önmagában is elegendő?

Ezt önnek kell eldöntenie!

Arisztotelész szerint a „logos”-nak kellene a legfontosabbnak lennie. Filozófusként és a logikai érvelés mestereként úgy gondolta, hogy a logikai érvelés az egyetlen szükséges elem egy beszédben. Ha ezt elfogadjuk, akkor nincs is szükség a másik két elemre. Valójában persze Arisztotelész azt is hangsúlyozta, hogy önmagában a Logos nem elég. Nem csak, hogy nem elég, de nem fontosabb, mint a másik kettő. Azt mondja, hogy mind a három egyformán szükséges.

Igaza van Arisztotelésznek? Ön mit gondol?

A sorozat következő része: Mi az Ethos és miért fontos?

(az írás Andrew Dlugan cikke alapján készült, http://sixminutes.dlugan.com/)