drprezi.com

Régóta vagyok elszenvedője a prezentációs bűncselekményeknek, sok millió polgártársaimmal egyetemben. Meguntam. Változtatnunk kell. Szóval elkezdtem írni egy jogszabályrendszert. ……………..és várom minden áldozat segítségét, jelentkezését akivel szemben követtek már el prezentációs bűncselekményt.

Nézzük akkor az egyes cselekményeket.:-)

.

1.§  Információ túladagolás: Aki egy a rövid távú memória számára befogadhatatlan mennyiségű információt (4-6 infó/dia) megkísérel rövid idő alatt a hallgatósága számára átadni, az az “információ túladagolás” bűncselekményét követi el. Súlyosabban minősül a cselekmény, ha az elkövető Tovább »

Mindig éreztem, hogy a Prezi más, mint minden eddigi prezentációs eszköz.Ma rájöttem, hogy egy mindennél ősibb technikát használ.

.

A “régi”retorika egy csendes titka

Az ókori szónokok képesek voltak akár 6-8 órán keresztül úgy beszélni, hogy közben nem vesztették el a fonalat, tartották a logikai ívet. Mi volt a titkuk? Még csak laptopjuk, vagy papírjuk sem volt, semmi amire rögzíthettek.  Akkor hogyan?

A titok nyitja a “verbális építészet”. A szónok úgy képzelte el a beszédet, mint egy épület, melynek minden helységét bejárja a beszéd alatt. Ez a vizualizációs módszer segítette őt abban, hogy tartsa a struktúrát, hiszen egyik szobából a másikba csak egy folyosón (pl. összekötő mondatok) lehet átjutni és nem ugrálhatunk át falakon, vagy teleportálhatunk:-) Tovább »

A következő pár bejegyzésben egy fontos és mégsem eléggé birtokolt prezentációs mikro-technikát veszünk górcső alá. Sajnos nincs jó magyar fordítása az “elevator speech” kifejezésnek. A szó szerinti “lift-beszéd”-del pedig abszolút nem vagyok elégedett.

.

Hol használjuk? Miért fontos?

Az üzleti életben  nagyon gyakran kell röviden, de figyelemfelkeltően bemutatkoznunk. Legyen szó tárgyalásról, konferenciáról vagy egy egyszerű vacsoráról. Tudjuk, hogy az első 30-60 másodpercben sok minden eldől, néha súlyos milliók. Van, aki jobb ebben a műfajban és valaki azt mondja nagyon gyenge. Pedig szerintem összesen két tényezőn múlik a siker. Az első a tudatosság (felkészülés) a második pedig a rutin. Mindkettő fejleszthető, nincsenek bennük születési előjogok. Számomra az adja a téma egyik aktualitását, hogy elkezdtem dolgozni a BNI nevű üzleti klubbal, ahol minden héten én is be kell, hogy mutassam a cégemet/magamat  60 másodpercben. Eleinte nehéz volt, de jó érzés látnom a saját fejlődésemet. Végül elkezdtem élvezni és másokat is tanítani a témában. Tovább »

Derek Sivers előadását először egy TED-es “3 perces” kapcsán láttam, mely arról szól, hogyan alakulnak ki a mozgalmak. A minap két másik gyöngyszemmel is találkoztam tőle.

Ha van 3*3 percetek, nézzétek meg mindhármat.

.

HOW TO START A MOVEMENT

.

KEEP YOU GOALS TO YOURSELF (nekem tetszik az alapgondolat)

.

WEIRD OR JUST DIFFERENT (nekem különösen tetszett az 1:47-nél lévő példa)

.

DR. Z

A tegnapi napon egy  érdekes előadó 2 órás gyors-prezentációján vehettem részt (a Fast Business Communication jóvoltából).

Mark Powell  - a Dynamic Presentations című mű szerzője – hitelessé tette számomra a könyvét is. A következő hetekben megosztok a tőle megkapott tudásból pár érdekes dolgot. A mai napon a jó kezdésre vonatkozó modelljét mutatom be.

A modell az ABCD nevet viseli. Abban segít, hogy elkerüljük a sokat látott unalmas kezdéseket és már az elején képesek legyünk profin megragadni a figyelmet. A szokásos angolszász “módi” szerint a négy betű egy-egy szó első betűjét takarja.

A: Attention: Azaz az első mondatokkal ragadjuk meg a figyelmet, legyen valami érdekes, megdöbbentő!

B: Benefit: Mondjuk el, hogy milyen előnye lesz annak, hogy meghallgatják a prezentációnkat!

C: Credibility: Teremtsük meg a hitelességünket!

D: Direction: Mutassuk meg az előadás irányát, következő lépéseit. Tovább »

A mai napon egy igazán inspiráló embert szeretnék bemutatni Nektek, Benkő Vilmost. Sok szempontból érdekes  volt vele találkozni. Készültem az interjúra. Előre összeírtam a kérdéseimet, de végül elő sem vettem őket. Nem interjú volt, hanem szervesen és gyorsan fejlődő beszélgetés, ezerféle irányban. Hatott rám. Megerősítette a terveimet, lendületet adott nekem a következő hónapokra. Ez már Önmagában érték számomra

A fentiek miatt el fogok térni a korábbi módszereimtől. Időnként maradok továbbra is a hagyományos a kérdés-felelekekben, időnként csak leírok tényeket, máskor pedig csak érzéseket. Kezdjük hát.

Miért őt választottam a riport alanyául? Mit tett/tesz a hazai előadói kultúráért?

Amit a kiválasztásakor tudtam róla (és ez sem kevés):

• A hazai Toastmasters Club alapítója, mely ma is sikeresen működik (www.budapesttoasmasters.org)
• A TEDxDanubia egyik inspirátora, előadója (magam is lelkes résztvevője vagyok ezeknek az eseményeknek)
• Hazai képzések oktatója (pl. ezabeszéd.hu)
• A RÁK egyik legyőzője (8 éves korában) Tovább »

Minden írásmű – beleértve a prezentációkat is – két extrém végpont között helyezkedik el: a JELENTÉS és a SZTORI.

A jelentés informál, míg a sztori szórakoztat. A struktúrabeli különbség a két forma között, hogy a jelentés tényeket szervez témákba, míg a sztori jeleneteket szervez drámaian. A PREZENTÁCIÓ a kettő között helyezkedik el, hiszen tartalmaz információkat és sztorikat is egyben.

Az utóbbi időkben szokássá vált a prezentációkat jelentésként megírni, sztorik helyett. Ez óriási hiba. A jelentést szétküldeni szokás, míg a prezentációt előadni. A jelentés információkat szállít, amit a sztori élményeket termel. A kettő keveréke teremti meg a tökéletes világot az előadásokhoz, szépen rétegesen egymás után, mint egy finom süteményben (nekem egyből a zserbó ugrott be:-)). A tények és történetek közötti navigálás teremti meg az előadás érdekességét és megfelelő lüktetését. A jelentési anyagok és a sztorik mixe teszi emészthetővé az információkat.

Hol válik el ez a három műfaj? (Jelentés, Prezentáció, Sztori) Tovább »

Ezen új sorozat célja, hogy nemzetközi szakmai blogokról szemezgessen érdekes cikkeket. A mai napon Nancy Duarte oldalról (blog.duarte.com) vettem át egy cikket, ahol Steve Jobs retorikai fogásait elemzi a szerző (két könyvét is javaslom beszerezni: Slide:ology, Resonate).

-

Rhetoric isn’t a bad thing—16 Rhetorical Devices Regularly Used by Steve Jobs

The word “rhetoric” gets a bad rap as a form of oratory manipulation; I view it as a communication device. When used well, it can be very moving.  Prevalent in politics but not in business, let’s take a look at some the rhetorical devices Mr. Jobs used in his 2007 iPhone launch presentation. Simply brilliant.

Anaphora (means carrying up or back): The repetition of a word of phrase at the beginning of every clause.

“As you know, we’ve got the iPod, best music player in the world. We’ve got the iPod Nanos, brand new models, colors are back. We’ve got the amazing new iPod Shuffle.”
—Steve Jobs Tovább »

Mindenki tudja a híres gyerekdal folytatását:… Se füle, se farka.

Ez jutott eszembe tegnap, amikor megnéztem egy marketinges konferencia anyagait. 10 esetből 9-szer hiányzott a kisboci füle és farka. Nem volt bevezetés és nem volt zárás, szóval csak úgy elkezdték az előadók és valahol befejezték. A legtöbb előadás egy hatalmas amőbává vált és sok fontos eszközt veszítettek el az előadók ahhoz, hogy az üzeneteiket valóban célba juttassák. Ez sosem a gépies része az előadásoknak, hanem sokszor komoly agymunkát takar. Nézzük meg tehát röviden melyek a kezdés és a zárás elhagyhatatlan elemei, mi a cél, miért fontos erre figyelnünk.

A bevezetés:

• Figyelem megragadása: fontos, hogy előadóként már az elején megragadjuk a figyelmet. Az első 2-3 percben minden előadó megkapja a hallgatóktól a lehetőséget tekintet nélkül az öltözékére, kinézetére, bőrszínére. Ha ezzel nem tudunk élni, akkor később sokkal több energia lesz a figyelem fenntartása is. Ebben a cikkben nem térek ki a hatásos kezdés módszereire (történet, vicc, kérdés, kép, videó stb.), de a fontosságát szeretném még egyszer kihangsúlyozni. Tovább »

Dezsényi Péter könyvének már az alcíme is sokat sejtető: “A metakommunikáció technikája színészeknek és nem színészeknek”

Biztosan egy újabb testbeszéd könyv szép címmel és sok-sok fotóval. Gondolhatják sokan, hozzátéve fejben: sok ilyenünk van már, nem kell újabb.

Hát nem. A szerző már a könyv hátulján lévő ismertetőben is kihangsúlyozza, ez az amit szeretne elkerülni. Ezért definiálja a metakommunikációt: a metakommunikáció az emberek közötti viszonyokat és kapcsolatokat definiálja ellentétben a korunkban divatos “testbeszéddel”, mely jelekben és gesztusokban fogalmaz.

A könyv igazi szakmai csemege, mert az élvezetes olvasnivaló egyben szakkönyvként is sikeresen funkcionál. A leírt elméleteket a szerző nem csak gyakorlatokkal támasztja alá, de sok filmjelenetet is megidéz (A keresztapától Zorba a görög történetéig)  a lelkes olvasóknak, akik egy sokkal teljesebb képet kapnak a metakommunikációról. (nem mellékesen szeretném megjegyezni, hogy a könyv kivitele is különösen igényes:-))

A magatartás üzenete felülírja a szavak üzenetét – Tovább »