Derek Sivers előadását először egy TED-es “3 perces” kapcsán láttam, mely arról szól, hogyan alakulnak ki a mozgalmak. A minap két másik gyöngyszemmel is találkoztam tőle.
Ha van 3*3 percetek, nézzétek meg mindhármat.
.
KEEP YOU GOALS TO YOURSELF (nekem tetszik az alapgondolat)
.
WEIRD OR JUST DIFFERENT (nekem különösen tetszett az 1:47-nél lévő példa)
.
DR. Z
A tegnapi napon egy érdekes előadó 2 órás gyors-prezentációján vehettem részt (a Fast Business Communication jóvoltából).
Mark Powell - a Dynamic Presentations című mű szerzője – hitelessé tette számomra a könyvét is. A következő hetekben megosztok a tőle megkapott tudásból pár érdekes dolgot. A mai napon a jó kezdésre vonatkozó modelljét mutatom be.
A modell az ABCD nevet viseli. Abban segít, hogy elkerüljük a sokat látott unalmas kezdéseket és már az elején képesek legyünk profin megragadni a figyelmet. A szokásos angolszász “módi” szerint a négy betű egy-egy szó első betűjét takarja.
A: Attention: Azaz az első mondatokkal ragadjuk meg a figyelmet, legyen valami érdekes, megdöbbentő!
B: Benefit: Mondjuk el, hogy milyen előnye lesz annak, hogy meghallgatják a prezentációnkat!
C: Credibility: Teremtsük meg a hitelességünket!
D: Direction: Mutassuk meg az előadás irányát, következő lépéseit. Tovább »
A mai napon egy igazán inspiráló embert szeretnék bemutatni Nektek, Benkő Vilmost. Sok szempontból érdekes volt vele találkozni. Készültem az interjúra. Előre összeírtam a kérdéseimet, de végül elő sem vettem őket. Nem interjú volt, hanem szervesen és gyorsan fejlődő beszélgetés, ezerféle irányban. Hatott rám. Megerősítette a terveimet, lendületet adott nekem a következő hónapokra. Ez már Önmagában érték számomra 
A fentiek miatt el fogok térni a korábbi módszereimtől. Időnként maradok továbbra is a hagyományos a kérdés-felelekekben, időnként csak leírok tényeket, máskor pedig csak érzéseket. Kezdjük hát.
Miért őt választottam a riport alanyául? Mit tett/tesz a hazai előadói kultúráért?
Amit a kiválasztásakor tudtam róla (és ez sem kevés):
Minden írásmű – beleértve a prezentációkat is – két extrém végpont között helyezkedik el: a JELENTÉS és a SZTORI.
A jelentés informál, míg a sztori szórakoztat. A struktúrabeli különbség a két forma között, hogy a jelentés tényeket szervez témákba, míg a sztori jeleneteket szervez drámaian. A PREZENTÁCIÓ a kettő között helyezkedik el, hiszen tartalmaz információkat és sztorikat is egyben.
Az utóbbi időkben szokássá vált a prezentációkat jelentésként megírni, sztorik helyett. Ez óriási hiba. A jelentést szétküldeni szokás, míg a prezentációt előadni. A jelentés információkat szállít, amit a sztori élményeket termel. A kettő keveréke teremti meg a tökéletes világot az előadásokhoz, szépen rétegesen egymás után, mint egy finom süteményben (nekem egyből a zserbó ugrott be:-)). A tények és történetek közötti navigálás teremti meg az előadás érdekességét és megfelelő lüktetését. A jelentési anyagok és a sztorik mixe teszi emészthetővé az információkat.
Hol válik el ez a három műfaj? (Jelentés, Prezentáció, Sztori) Tovább »
Ezen új sorozat célja, hogy nemzetközi szakmai blogokról szemezgessen érdekes cikkeket. A mai napon Nancy Duarte oldalról (blog.duarte.com) vettem át egy cikket, ahol Steve Jobs retorikai fogásait elemzi a szerző (két könyvét is javaslom beszerezni: Slide:ology, Resonate).
-
The word “rhetoric” gets a bad rap as a form of oratory manipulation; I view it as a communication device. When used well, it can be very moving. Prevalent in politics but not in business, let’s take a look at some the rhetorical devices Mr. Jobs used in his 2007 iPhone launch presentation. Simply brilliant.
Anaphora (means carrying up or back): The repetition of a word of phrase at the beginning of every clause.
“As you know, we’ve got the iPod, best music player in the world. We’ve got the iPod Nanos, brand new models, colors are back. We’ve got the amazing new iPod Shuffle.”
—Steve Jobs Tovább »
Mindenki tudja a híres gyerekdal folytatását:… Se füle, se farka.
Ez jutott eszembe tegnap, amikor megnéztem egy marketinges konferencia anyagait. 10 esetből 9-szer hiányzott a kisboci füle és farka. Nem volt bevezetés és nem volt zárás, szóval csak úgy elkezdték az előadók és valahol befejezték. A legtöbb előadás egy hatalmas amőbává vált és sok fontos eszközt veszítettek el az előadók ahhoz, hogy az üzeneteiket valóban célba juttassák. Ez sosem a gépies része az előadásoknak, hanem sokszor komoly agymunkát takar. Nézzük meg tehát röviden melyek a kezdés és a zárás elhagyhatatlan elemei, mi a cél, miért fontos erre figyelnünk.
A bevezetés:
Dezsényi Péter könyvének már az alcíme is sokat sejtető: “A metakommunikáció technikája színészeknek és nem színészeknek”
Biztosan egy újabb testbeszéd könyv szép címmel és sok-sok fotóval. Gondolhatják sokan, hozzátéve fejben: sok ilyenünk van már, nem kell újabb.
Hát nem. A szerző már a könyv hátulján lévő ismertetőben is kihangsúlyozza, ez az amit szeretne elkerülni. Ezért definiálja a metakommunikációt: a metakommunikáció az emberek közötti viszonyokat és kapcsolatokat definiálja ellentétben a korunkban divatos “testbeszéddel”, mely jelekben és gesztusokban fogalmaz.
A könyv igazi szakmai csemege, mert az élvezetes olvasnivaló egyben szakkönyvként is sikeresen funkcionál. A leírt elméleteket a szerző nem csak gyakorlatokkal támasztja alá, de sok filmjelenetet is megidéz (A keresztapától Zorba a görög történetéig) a lelkes olvasóknak, akik egy sokkal teljesebb képet kapnak a metakommunikációról. (nem mellékesen szeretném megjegyezni, hogy a könyv kivitele is különösen igényes:-))
A magatartás üzenete felülírja a szavak üzenetét – Tovább »
Az alábbiakban egy kis gyűjteményt teszek közre arról, hogyan gondolkodtak eleink a szavak, az előadásmód erejéről. Egyik másik igencsak elgondolkodtató.
„Minden rossz mondat egy törött ablak, amelyen át egy rossz gondolatra látni.” (Babits Mihály)dr. Z.
A mai bemutatóban egy olyan emberrel fogom folytatni, aki sajnos már nincsen közöttünk egy tragikus baleset következtében, de szellemiségét, tudását és személyiségét szerencsére megőrizte az utókor számára a Magyar Televízió.
Montágh Imre életének jelentős részét a magyar nyelv szolgálata töltötte ki. Ars poeticája szerint a személyiségközpontú pedagógiáé a jövő, nem a tudáshalmazok gyarapítása, hanem az embereszmény a fontos. A legbonyolultabb jelenséget, a hangzó beszédet tanította, elsősorban lélektani elemzéssel. Célja volt a beszédjavítás és a metakommunikáció és gesztusvilág tanítása, oktatott színházban, bábszínházban, pszichodrámákban, megmutatta, hogyan kell az életet a maga ellentmondásaival megélni.
Montágh Imre kiváló szakember és kiváló pedagógus, showman, humanista és legfőképp ember volt. Ugyanazt az emberséget tapasztalták tanítványok, kollégák, barátok.Több televíziós műsorban szerepelt szakértőként, illetve műsorvezetőként és ezzel országos ismertséget szerzett. Tovább »
A most elinduló sorozatban a non-verbális csatornákkal (vokális csatorna és testbeszéd) foglalkozunk.
Megnézzük
A mai mai napon a fogalmakkal és a csatorna fontosságával ismerkedünk meg.
Definíció: Nem verbális kommunikációnak tartjuk a testbeszéddel, gesztusokkal és mimikával,képekkel,hangokkal, zörejekkel és egyéb nem nyelvi jelekkel történő kommunikációt. A kommunikációs interakcióink során a kommunikáció 60-65%-a nemverbális. (Wikipédia)
A non-verbális csatorna mindazokat a kommunikációs “jeleket” foglalja magába, ami nem tartozik a verbális csatornába, ami nem szerepel a leírható szövegben. Klasszikusan két nagy részre szokták osztani, úgymint VOKÁLIS csatorna és TESTBESZÉD. Azt gondolom a nevek önmagukért beszélnek, de ha mégsem: a vokális csatorna a hanggal kapcsolatos tényezőket takarja. Tovább »
.
Február 17. - LEFOLYT
Március 3. - MÉG VAN HELY! - JELENTKEZZ!
Március 17. (új!) - MÉG VAN HELY! - JELENTKEZZ!
A képzések ára: 24900 Ft + ÁFA
.
