A mai cikkben röviden körüljárjuk az animációk használatának legfontosabb problémáit, szabályait. Én hiszek benne, hogy az animációk a Powerpoint prezentációk fűszereit jelentik. Fűszer nélkül a legjobb alapanyag is elbukik, de túl sokat használva sem járunk jól. Szóval alapfűszerek, és időnként egy kis specialitás. Szerintem ez a titok háttere.

Komolyabbra fordítva a szót. A cím mindjárt felveti a létkérdést, vagyis kell-e animáció vagy sem. Ebben nagyon könnyű állást foglalnom: SZERINTEM SZINTE MINDIG KELL ANIMÁCIÓ. Sajnos ezt kevesen tudják, legalább is a tapasztalataim szerint. 10 konferencia prezentációból 10 nincsen animálva. Ennek legsúlyosabb következménye, hogy minden dián egyszerre kapunk információ-sokkot, mert olyan adag  jön velünk szembe, hogy gyorsan feladjuk a memorizálást, odafigyelést. Ezt a problémát, az animálás – vagyis az információ vehető/ehető mennyiségű adagolása – tökéletesen kezeli. Ne feledjük: az animálás hiánya önmagában képes a nulla közelébe hozni az átvitt üzenetek mennyiségét.

Miért nem animálunk akkor? (tévhitek listája?) Tovább »

Tapasztalatból tudom, hogy sokaknak okoz problémát, hogy a megfogalmazott gondolataikat megfelelő vizuális formába öntsék a Powerpoint segítségével, mert nincs rá idő  vagy nincs meg hozzá a megfelelő tudásuk és nem is akarnak ezzel foglalkozni. (ennek egyik lehetséges megoldásáról már írtunk korábban egy a template-ekről szóló sorozatban)

A Visualbee nevű szovfter alapgondolata az volt kezelje mindkét problémát. A múlt héten kipróbáltam én is és egyértelműen pozitívak a tapasztalataim, bátran ajánlom mindenkinek.

A program egy online adatbázis segítségével template-eket ajánl fel a már meglévő prezentációnkhoz, így egy gombnyomással érhetünk el profi kinézetet, mint a mellékelt kép is mutatja. Ez leveszi az időigényes és néha stresszes alakítgatás terheit a vállunkról, a prezentáció mégis úgy néz ki, mintha designer csinálta volna. Tovább »

Kedves Olvasóim!

Elkészült  a Széll Kálmán terv diáinak részletes elemzése. Az elemzés az elérhető ppt/pdf diáit vizsgálja át, főként a vizuális csatorna szempontjából.

Az anyag javaslatokat tartalmaz a hasonló anyagok színvonalának további növelésének módszereire.

Aki figyelmesen olvassa az jól megfigyelheti benne az egy klasszikus vállalati jelenséget, amiről már korább írtam.

Remélem mindenki talál majd benne számára hasznos dolgot.

Az anyag letölthető itt.

Dr. Z

Köszönhetően egy kedves olvasónk segítségének folytatni tudom a sorozatot egy újabb ábra elemzésével. Akit érdekel a teljes prezentáció anyaga, az elérheti itt.

A most röviden elemzésre kerülő ábra az előzőt közvetlenül előzte meg.

Első ránézésre (a képre kattintva nagyobb méretben is látható):

• Zavaró a narancssárga szín túlsúlya
• Nehezen értelmezhető a cím
• Vibráló a kék/piros színkombináció
• Nehezen olvashatók az apró betűk
• Kézzel összerakott a piramis
• Nem látható a tiszta üzenet, mit akar mondani az előadó
• Összességében nem értelmezhető az üzenet és azt nem erősíti a vizualizáció

A „makro kép” után nézzük meg tüzetesebben, pixelről-pixelre a a mellékelt diát: Tovább »

Az utóbbi időkben távol áll tőlem a politika, időm javát a szakmai karrierem építése teszi ki. A Széll Kálmán terv tegnapi bemutatója mellett – mint prezentációs szakértő – nem sétálhatok el csendben.

.

Sajnos az egész anyagot nem tudtam megszerezni, de a mellékelt képen látható diát szeretném egy kicsit körbejárni.

Első ránézésre (a képre kattintva nagyobb méretben is látható):

• az egész oldal óriási káoszt mutat; nem látszik rajta a rendezőelv, sem a kommunikáció tisztasága.
• nem érzékelhető a dia által közvetíteni kívánt üzenet, sem az, hogy mit is akar nekünk mondani az előadó? Pontosabban annyira sok az üzenet, hogy kioltják egymást.
• a színek nagyon semlegesek (és rossz kontrasztúak), nem keltenek pozitív érzéseket.
• a vizualizáció teljességgel átgondolatlan.
• számomra a dián egyszerre megjeleníteni kívánt gondolat túl sok
• összességében megállípatható, hogy nem mutat átgondoltságot, tudatosságot, profizmust.

A „makro kép” után nézzük meg tüzetesebben, pixelről-pixelre a a mellékelt diát:

Tovább »

Ma volt egy kis időm újra belenézni az egyik kedvenc könyembe (Slide:ology). Megérte. Egy kicsiny mondat nagyon megmaradt a fülemben, ennek kapcsán osztom meg pár gondolatomat. Nancy Duarte azt mondja: Ha az üzeneted nem érthető meg 3 másodperc alatt, akkor rossz a dia. Elsőre kicsit erősnek tűnt a gondolat, de a mondat üzenete nagyon egyértelmű számomra.

Hasonló üzeneteket gyakran fogalmazok meg a tréningeken, de eddig csak az ábrakészítésnél tettem meg ezt, ahol én 5 másodpercben hiszek

Miért csak 3 másodperc?

Ha kifejezetten hallgatói fejjel gondolkodunk, akkor könnyű meglelni a megoldást. Mit teszünk hallgatóként? Tovább »

Aki mostanában olvasott prezentációs szakkönyvet (Slide:ology, Presentation Zen, Design) biztosan elhatározta már életében, hogy jobb képeket fog használni az előadásaiban. De mitől “jobb” egy kép? Folytatva a képek használatáról írt cikksorozatomat (Képek I.: a forrásokról), a mai napon a képek kiválasztásának, használatának legfontosabb elveit és szabályait nézzük meg.

.

Mitől jobb?

Egyre többen használnak stockphoto állományokat (lsd előző cikk), ahol jó felbontású, méretarányos, jól komponált képeket találunk. Ez elsőre elégnek is tűnik. Ha azonban a Powerpoint oldalráról nézzük, akkor két újabb szempont kerül elő, ami igazán “jobb”-á tesz az előadásokat. Ezek a következők:

1. Képrelevancia: A felrakott kép valóban segíti/erősíti a tervezett üzeneteidet?
2. Képegyediség: Észreveszi a közönség a képet? Kiemelkedik valahogyan? Vonza a tekintetet?  Tovább »

Egy jó kép felér ezer szóval.  Hangzik a híres mondás. Az éremnek azonban van sötét oldala is. Egy rossz kép ezer szót kiállt feléd.

Az internet rohamos terjedése lehetővé teszi számunkra, hogy óriási mennyiségben találjunk információkat. Ezeket azonban képpé kell formálnunk ahhoz, hogy ne nyomjon agyon minket. A módszernek van szakmai neve is ADAT VIZUALIZÁCIÓ.

Az érthetőség megteremtéséhez szükséges a nyers adatokat átdolgozva, csoportosítva összehasonlíthatóbbá tenni. Ez a legfontosabb feladata az adatvizualizációnak. David McCandless: Az adatvizualizáció szépsége című angol nyelvű TED előadása erre mutat szép példákat. Az előadás megnézhető itt.

Dr.z

Egy kedves olvasómtól kaptam ezt a slideshare-es prezentációt. Azt írta Ő háromszor is megnézte. Már én is. Megérett az anyag arra, hogy másokkal is megosszam. A címe önmagáért beszél.

Letöltés innen.

Dr. Z