drprezi.com

“Ahol a szemek beszélnek ott szavakra már nincs szükség”, “A szem a lélek tükre”, “Szemébe hazudik”, “Farkasszemet néz” , “Úgy vigyáz rá, mint szeme fényére” – és még lehetne hosszan sorolni a szem fontosságát bizonyító magyar szólásokat, közmondásokat.

A mai napon a testbeszéd egyik legfontosabb elemét a szemkontaktust toljuk be a górcső alá.

(mielőtt belekezdünk szeretném felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy a testbeszéd is egy nyelv, annak klasszikus szabályaival együtt. Mi most egyetlen elemét vizsgáljuk, kiszakítva a környezetéből, mert ez segít bizonyos felismerésekben. A gyakorlatban mindig a többi elemmel együtt kell értelmeznünk a szemet is.)

Mi a szemkontaktus fogalma?

• A szemkontaktus közvetlen vizuális kapcsolat két személy szeme között. (American Heritage College Dictionary) Tovább »

Elkészült a nagy munka, befejeztünk a prezentáció készítését. Az alkotó pihen. Vajon, hogy sikerült a munka? Vajon hogyan fogadják holnap? Van-e amit még érdemes lenne megváltoztatni? Ki tud ebben segíteni?

A fenti kérdések megválaszolására készítettem egy kis ellenőrző listát. A tréningeken használják a résztvevőim (szépen lelaminálva és kétoldalasan kinyomtatva:-)).

Nyomtassátok ki és, ha kész a prezentáció, akkor fussátok át ezzel az eszközzel.

Tovább »

Minden írásmű – beleértve a prezentációkat is – két extrém végpont között helyezkedik el: a JELENTÉS és a SZTORI.

A jelentés informál, míg a sztori szórakoztat. A struktúrabeli különbség a két forma között, hogy a jelentés tényeket szervez témákba, míg a sztori jeleneteket szervez drámaian. A PREZENTÁCIÓ a kettő között helyezkedik el, hiszen tartalmaz információkat és sztorikat is egyben.

Az utóbbi időkben szokássá vált a prezentációkat jelentésként megírni, sztorik helyett. Ez óriási hiba. A jelentést szétküldeni szokás, míg a prezentációt előadni. A jelentés információkat szállít, amit a sztori élményeket termel. A kettő keveréke teremti meg a tökéletes világot az előadásokhoz, szépen rétegesen egymás után, mint egy finom süteményben (nekem egyből a zserbó ugrott be:-)). A tények és történetek közötti navigálás teremti meg az előadás érdekességét és megfelelő lüktetését. A jelentési anyagok és a sztorik mixe teszi emészthetővé az információkat.

Hol válik el ez a három műfaj? (Jelentés, Prezentáció, Sztori) Tovább »

Ezen új sorozat célja, hogy nemzetközi szakmai blogokról szemezgessen érdekes cikkeket. A mai napon Nancy Duarte oldalról (blog.duarte.com) vettem át egy cikket, ahol Steve Jobs retorikai fogásait elemzi a szerző (két könyvét is javaslom beszerezni: Slide:ology, Resonate).

-

Rhetoric isn’t a bad thing—16 Rhetorical Devices Regularly Used by Steve Jobs

The word “rhetoric” gets a bad rap as a form of oratory manipulation; I view it as a communication device. When used well, it can be very moving.  Prevalent in politics but not in business, let’s take a look at some the rhetorical devices Mr. Jobs used in his 2007 iPhone launch presentation. Simply brilliant.

Anaphora (means carrying up or back): The repetition of a word of phrase at the beginning of every clause.

“As you know, we’ve got the iPod, best music player in the world. We’ve got the iPod Nanos, brand new models, colors are back. We’ve got the amazing new iPod Shuffle.”
—Steve Jobs Tovább »

Az idő során megszerettük a sokat szidott Powerpointot, mint a hosszú kényszerházasságban egymást a felek. Sőt, sok vállalati helyzetben a program elkezdte kiszorítani még a World-öt is. Tapasztalataim szerint egyre több összefoglaló jelentés készül .ppt kiterjesztésben, mert könnyebben és szebben formázható, a képeket egyszerűbb belerakni, az oldalak jobban elkülönülnek és még lehetne hosszan sorolni. Piackutatók például már szinte kizárólag ebben készítik el a jelentéseiket, de sok vállalati előkészítő anyag is ppt-esült (:-)) az utóbbi időkben.

ÉS EZ RENDBEN IS VAN ÍGY.

A gonosz azonban mindig lesből támad. Az emberi agy egyszerűsít. Ha egy anyag kiterjesztése .ppt vagy pptx, akkor az prezentáció, hiszen azzal a programmal készült, ami prezentációkészítésre van. A fenti gondolat szüli meg a SLIDEMENT fogalmát, ami a “document” és a “slide” szó összeolvadásából keletkezik. Tovább »

Mindenki tudja a híres gyerekdal folytatását:… Se füle, se farka.

Ez jutott eszembe tegnap, amikor megnéztem egy marketinges konferencia anyagait. 10 esetből 9-szer hiányzott a kisboci füle és farka. Nem volt bevezetés és nem volt zárás, szóval csak úgy elkezdték az előadók és valahol befejezték. A legtöbb előadás egy hatalmas amőbává vált és sok fontos eszközt veszítettek el az előadók ahhoz, hogy az üzeneteiket valóban célba juttassák. Ez sosem a gépies része az előadásoknak, hanem sokszor komoly agymunkát takar. Nézzük meg tehát röviden melyek a kezdés és a zárás elhagyhatatlan elemei, mi a cél, miért fontos erre figyelnünk.

A bevezetés:

• Figyelem megragadása: fontos, hogy előadóként már az elején megragadjuk a figyelmet. Az első 2-3 percben minden előadó megkapja a hallgatóktól a lehetőséget tekintet nélkül az öltözékére, kinézetére, bőrszínére. Ha ezzel nem tudunk élni, akkor később sokkal több energia lesz a figyelem fenntartása is. Ebben a cikkben nem térek ki a hatásos kezdés módszereire (történet, vicc, kérdés, kép, videó stb.), de a fontosságát szeretném még egyszer kihangsúlyozni. Tovább »