drprezi.com

„Ha igazán nagyot akarunk durrantani, csináljuk Preziben!” Ez egy igen gyakori sztereotípia. Tény, hogy egy prezis előadás dinamikus és lehengerlő tud lenni. Mégis több a példa arra az esetre, amikor valami rosszul jön ki, nem áll össze a kép; a zoom-olásból és a forgatásból adódó mozgásélmény kusza összevisszasággá változik. A határvonal, amely a jó és a rossz prezis előadás között húzódik: a kreativitás. Ez alatt ne egy elvont művészi benyomást értsünk. Az a fajta kreativitás, amire nekünk szükségünk van, egy folyamat. Egy folyamat, amin mindenki végig tud és amin mindenkinek végig kell mennie. Öt lépésből áll: (1) előkészítés, (2) inkubáció, (3) „Aha!”-élmény, (4) értékelés, (5) kidolgozás (Csíkszentmihályi 2008, 87.o). Ebben a cikkben ezen keresztül fogjuk értelmezni a Prezi.com-os előadás készítést!

(1) Előkészítés: Amikor kézhez kapunk egy feladatot, hogy adjunk elő valamiről, az első dolgunk, hogy utána olvasunk a témának, elmélyülünk benne. E nélkül nem tudunk a későbbiekben koherens és értelmes bemutatót tartani. Szokták mondani, hogy egy jó előadás olyan, mint egy vízben úszó jéghegy: a tudásunknak csupán a 10%-át mutatjuk meg, de az a felszín alatt rejlő stabil 90%-on nyugszik.

Az előkészítés fázisában az a legjobb, hogy mindent befogadhatunk. Még nem kell rendszereznünk, még nem kell gondolkodnunk. Semmi másra nincs szükség, csak nyitottságra. Kíváncsinak kell lennünk képekre, írásokra, mások véleményére: mindenre. Tovább »

Tegnap nagy lendülettel érkeztem az újabb Tedx rendezvényre az Urániába. A márciusi program kellemes érzései még mindig bennem voltak. Lehet, hogy ez volt a baj, mert az ott tapasztaltak szemüvegén keresztül nézve a rendezvény csupán főpróba volt. Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy ez volt az első ilyen jellegű rendezvény, ráadásul nem volt túl sok ideje a szervező csapatnak.

Ha már szervező csapat, akkor ezúton is szeretnék nekik megint gratulálni, mert a korábban magasra rakott lécet most is sikerült átugrani. 500 fő profi koordinálása, az időkeretek kordában tartása, a hangulat megteremtése mind-mind őket dicséri. Ezt azért tartom fontosnak megjegyezni, mert félek a hazai mentalitástól, amikor a rosszat túlértékeljük, elfeledve a jót.

A program értékelése, tanulságok Tovább »

Dezsényi Péter könyvének már az alcíme is sokat sejtető: “A metakommunikáció technikája színészeknek és nem színészeknek”

Biztosan egy újabb testbeszéd könyv szép címmel és sok-sok fotóval. Gondolhatják sokan, hozzátéve fejben: sok ilyenünk van már, nem kell újabb.

Hát nem. A szerző már a könyv hátulján lévő ismertetőben is kihangsúlyozza, ez az amit szeretne elkerülni. Ezért definiálja a metakommunikációt: a metakommunikáció az emberek közötti viszonyokat és kapcsolatokat definiálja ellentétben a korunkban divatos “testbeszéddel”, mely jelekben és gesztusokban fogalmaz.

A könyv igazi szakmai csemege, mert az élvezetes olvasnivaló egyben szakkönyvként is sikeresen funkcionál. A leírt elméleteket a szerző nem csak gyakorlatokkal támasztja alá, de sok filmjelenetet is megidéz (A keresztapától Zorba a görög történetéig)  a lelkes olvasóknak, akik egy sokkal teljesebb képet kapnak a metakommunikációról. (nem mellékesen szeretném megjegyezni, hogy a könyv kivitele is különösen igényes:-))

A magatartás üzenete felülírja a szavak üzenetét – Tovább »

Az alábbiakban egy kis gyűjteményt teszek közre arról, hogyan gondolkodtak eleink a szavak, az előadásmód erejéről. Egyik másik igencsak elgondolkodtató.

• „Minden rossz mondat egy törött ablak, amelyen át egy rossz gondolatra látni.”  (Babits Mihály)

• „Nyelvében él a nemzet.” (Széchenyi István)

• „Jobbítsd szavaidat, nehogy szerencsédet megrontsa!” (Shakespeare)
• „Új Bábelt élünk, a fogalmak pokoli zűrzavarát.” (Karinthy Frigyes)
• „A stílus maga az ember.” (Buffon)
• „Az írás és a beszéd módja mindenkit leleplez. Jól beszélni és írni magyarul: jellemkérdés.” (Illyés)
• „Aki húsz szóval mond el olyasmit, amire tíz is elég, az egyéb hitványságokra is képes.” (Carducci)
• “Amikor a szavak elvesztik jelentésüket, az emberek elvesztik szabadságukat!” (Ősi kínai mondás)

dr. Z.

A múlt héten is volt szerencsém részt venni egy szakmai konferencián a portfolió.hu szervezésében. A látottak arra “dühítettek”, hogy leírjak néhány gondolatot, fogást, alapelvet azoknak, akik konferencián adnak elő.

Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb gondot a vizualizáció jelenti. A gyenge powerpointok folyamatosan lefelé rángatják a jó előadók teljesítményét. Hátborzongató hallani a következő mondatokat: “Remélem valamennyire el tudják olvasni”, “Hát ezt már én sem látom”, “Mivel nem látható röviden elmondom”

Pedig ezeket a problémákat pár perces munkával el lehet kerülni. Íme egy lista a teljesség igénye nélkül, pár javaslattal.

“A méret a lényeg” Tovább »

A mai bemutatóban egy olyan emberrel fogom folytatni, aki sajnos már nincsen közöttünk egy tragikus baleset következtében, de szellemiségét, tudását és személyiségét szerencsére megőrizte az utókor számára a Magyar Televízió.

Montágh Imre életének jelentős részét a magyar nyelv szolgálata töltötte ki. Ars poeticája szerint a személyiségközpontú pedagógiáé a jövő, nem a tudáshalmazok gyarapítása, hanem az embereszmény a fontos. A legbonyolultabb jelenséget, a hangzó beszédet tanította, elsősorban lélektani elemzéssel. Célja volt a beszédjavítás és a metakommunikáció és gesztusvilág tanítása, oktatott színházban, bábszínházban, pszichodrámákban, megmutatta, hogyan kell az életet a maga ellentmondásaival megélni.

Montágh Imre kiváló szakember és kiváló pedagógus, showman, humanista és legfőképp ember volt. Ugyanazt az emberséget tapasztalták tanítványok, kollégák, barátok.Több televíziós műsorban szerepelt szakértőként, illetve műsorvezetőként és ezzel országos ismertséget szerzett. Tovább »

Az előzőekben szó esett a prezi.com egyik nagy veszélyforrásáról, a túlanimálásról.

A rossz helyen, indokolatlanul használt forgatásokba és zoom-olásokba a közönség előbb-utóbb beleszédül és meg is unja azokat. Ezért nem árt tisztában lenni azzal, hogy minek mi a jelentése a programon vagy egy adott prezentáción belül. Természetesen az alábbiakban leírtak nem kőbe vésett szabályok, azoktól indokolt esetben el lehet, sőt el is kell térni.

1. Zoom-olás: A nagyítás-kicsinyítés a rész és az egész egyszerre, összefüggéseiben történő megmutatásának az eszköze. Tehát zoom-olni akkor érdemes, amikor a főgondolatnak egy részletét, egy alpontját akarjuk kifejteni. Tovább »